3.rész

*Lucy szemszöge*

Mikor kiértünk leültünk a medence szélére. 

-Nézd. - vett egy mély levegőt. - Amit a múltkor mondtam azt nem teljesen úgy értettem. A pia beszélsz belőlem, és azt a csókot se úgy gondoltam. - vakarta meg kínosan a tarkóját. Nyeltem egy nagyot.

-Mindössze egy sört és két felest ittál. - néztem rá. Örülnék ha nem kifogásokat találna ki hanem akkor az igazat mondaná.

-Egy szóval se mondtam, hogy full részeg voltam ! - nézett rám felhúzott szemöldökkel.

-Bocs. - forgattam meg a szemem. - És ezzel most azt akartad mondani, hogy .... - néztem rá kérdően. 

-Hogy felejtsük el. Nekem nem jelentett semmit. - bökte ki végül. Hogy őszinte legyek a sírás határán voltam. Rosszul esett, nem kicsit. Lehajtottam a fejem, nem akartam hogy lásson. - Én a munka miatt jöttem ide, nem pedig azért hogy csajokkal enyelegjek, meg barátnőt vadásszak ! Ez van. Mellesleg egy éjszaka lett volna az egész - rántott vállat hanyagul. Megtöröltem a szemem, majd felálltam és ránéztem. 

-Szóval ez van ? Tényleg ? És egy éjszaka ? Hogy lehetsz ennyire szemét ? - emeltem fel a hangom majd indultam el az ajtó felé, ott hagyva Justin. Eltoltam az üvegajtót, majd - véletlen - felborítva az egyik széket szaladtam fel a szobámba. Ajtót bevágva borultam az ágyamra. Ezt nem hiszem el. Csak egy éjszaka és helló. Akkor miért mondta azt amit ? Akkor miért hitegetett ?

 *Justin szemszöge*

Okéé ezt nem így terveztem. De most komolyan mit várt ? Hogy majd azt mondom, hogy  oké próba szerencse ?  Hahh, azt már nem. Lehet kicsit finomabban kellett volna fogalmaznom de ez van. Kicsit naív de hozzá kell szoknia, hogy nem minden úgy van ahogy azt a hercegnő szeretné. Mellesleg már az elején tisztáztam, hogy kedvességből nem fog sokat látni. Még nem ! Mellesleg Tyler sem arról híres. Akkor meg tőlem mit várt ? Na mindegy. Feltápászkodtam, majd bementem. Felállítottam a felborított széket, majd lepacsiztam Robinnal aki kiviharzott a házból. Hajamba túrtam, majd nekitámaszkodtam a pultnak, és meredtem a semmibe. 

*Lucy szemszöge*

Mikor kész lettem kezembe vettem a telefonom és kiléptem a szobámból, majd lementem a lépcsőn, és kisiettem a házból, és elindultam. Nem tudtam merre akarok, és fogok menni, csak mentem. Az idő nyolc óra felé járhatott így eléggé sötét volt már, de nem igazán érdekelt. Összébb húztam magamon a kabátom. Ekkor megszólalt a telefonom. Elővettem majd megnéztem a hívót. Kinyomtam. Azt hiszem Justin elmondta amit akart, akkor meg minek hívogat ? Komolyan kellett volna adni vele egy kis könyvet, amiből tudni lehet mikor mit érez. De tényleg. Na mindegy. A környék már kevésbé volt barátságos de most ez érdekelt legkevésbé. Lassan és halkan lépkedtem a hideg hűvös utcán, amikor három fiatal srác vetődött elém a semmiből.
-Cica azt hittem sose jössz. - indultak el felém. Megtorpantam. Szétnéztem, de egy árva lélek nem volt a közelbe. Nyeltem egy nagyot, majd rá néztem. - Igen hozzád beszélek. - kapta el karom majd berántott a két ház közé. Nem vagyok valami félős, de be kell valljam megijedtem, de nem mutattam ki.
-Elengednél ? Fáj ! - próbáltam kiszabadítani kezem, de nem ment.
-Kicsi szád összezárod, és kussba maradsz ! - súgta fülembe. Nem tudom ki ez, de kezdek beparázni. Szinte üvölt róla, hogy kerülje aki tudja. A két csatlósa pedig méterekkel arrébb voltak. Próbáltam ellökni magamtól, de nem ment erősen nyomott a falnak. - Eszedbe ne jusson ! - sziszegte. Egyik keze felfedező útra indult, míg másikkal ajkaim simogatta. Fejem ide oda kapkodtam, de őt ezt nem érdekelte. - Nyugszik ! - emelte fel a hangját. Mi vagyok én, kutya ? Nyugszik ? Köcsög ! 
-Helyedre ! - vágtam rá, majd kezeim vállára tettem és gyomorszájon térdeltem majd szaladni kezdtem. Persze a csicskái meg utánam. Nem voltam sokáig szabad ugyanis két erős kar fonódott derekam köré. Lábammal már csak a levegőbe kapálóztam.
-Segítség ! - kiabáltam.
-Kuss ribanc ! - tapasztotta óriási tenyerét számra, majd vinni kezdett. Féltem. Nagyon is.

*Justin szemszöge*

-Tessék ? - szorítottam vállammal fülemhez telefonom miközben egy lábon ugráltam és a cipőm rángattam fel. - Hol van most ?

Tel.hang : - Nem tudom !  De kérlek siess ! Matt azt mondta, hogy A domb felé ment. 

-Indulok ! - nyomtam ki a telefont, majd trikóm alá rejtettem fegyverem, és kisiettem a  házból. Beszálltam Ferrarim  - ba és elindultam. Nem mehetett messzire. Ez az egész az én hibám. Csak az enyém ! Ha valami baja esik akkor ... Na azt már nem ! Ekkor megpillantottam egy két nagydarab csávót, akik egy fiatal lányt hurcoltak. Tudtam, ki az. Kiugrottam a kocsiból, majd szaladni kezdtem utánuk. Ezek olyanok mint a villán. Te jó ég. Nem láttam senkit így a hangokból tájékozódtam. Sikítás. Nem jó jel. Rohanni kezdtem, végül megpillantottam Lucyt.
-Hé gyorsabban ha lehet. - támaszkodtam a falnak. Lucy szemei vörösek voltak, amit nem csodálok. Mikor meghallottak megfordultak. A lány nagy szemekkel nézett rám, gondolom nem értette miért mondtam. Fő a nyugalom, nem de ?
-Ember várd ki a sorod, gyorsan végzek vele ! - kacsintott felém.
-Remélem mert szűk a gatyám. - kacsintottam én is. Lucy arcán meglepődöttséget láttam. Fejemmel feltűnésmentesen biccentettem neki. Bólintott egy aprót.
-Cica, nyugalom hamar végzünk ! - közelített Lucy arca felé. Megköszörültem a torkom, de most már a Jason mögül. Igen közbe rájöttem, hogy nagyon is jól ismerjük egymást. Sajnos.
-Tényleg ekkora balfasz vagy ? - tettem fel a kérdést a csávónak, majd hátrarántottam ,amire nem számított így hanyatt esett. -Takarodjál a pincsijeiddel innen, amíg szépen mondom ! - kiabáltam rá. Feltápászkodott a földről, majd kezét ökölbe szorította, és ütni próbált, de elkaptam öklét. - Nem ajánlom ! - vigyorogtam el magam. Mivel Lucy előtt álltam, így éreztem, hogy kabátom alatt derekamnál trikómba markolt. - Most pedig tűnés ! - böktem állammal az út felé.
-Ki a fasz vagy te hogy megmondod , mit csináljak ? - mért végig.
-Azt hiszem nagyon jól ismerjük egymást. -  mosolyogtam rá gúnyosan.
-Bieber ? - kérdezte magától.
-Takarodjatok el innen, és többet ne lássalak meg itt ! Értve ?
-Mert mi lesz ha nem ? - vigyorodott el. Szeretek vigyort törölni szánalmas képekről, és azt hiszem ezt Jason is érezte, ugyanis nekiesett a falnak, és orrából ömleni kezdett a vér.
-Komoly kis testőreid vannak ! - böktem a két pasi felé, akik csak pislogtak nagyokat. - Szólj ha még nem világos amit mondtam. Viszket a tenyerem.
-Rohadj meg Bieber ! - köpött mellém, majd elindult.
-Hamarabb fogsz te ! - integettem utána vigyorral arcomon. Ez a kis dög nem tud felhúzni. Egy senki akivel volt egy közös ügyünk. nem kell komolyan venni, ártalmatlan. Vagyis nekem nem mer pofázni, ugyanis igen jól ismer. Kezem derekamhoz vezettem, majd ráfogtam Lucy kezére, és szembe fordultam vele.
-Minden oké, nem bántott ? - néztem rá aggódó tekintettel. Megrázta a fejét, jelezve nem, csak megijedt, nagyon is. - Sajnálom ! Gyere ! - fogtam rá kezére, majd sietősen az autó felé vettük az irányt. Beszálltunk majd elhajtottunk.

*Lucy szemszöge*

Mikor megláttam Justint egyből lenyugodtam. Nem tudom miért de mellette biztonságban érzem magam. Ez van. Tiny szerint kezdem megszeretni, de ez hülyeség. Hisz ő maga mondta, hogy a munka miatt jött ide. De ... az első pillanattól kezdte ha a közelembe van furcsa érzésem van, persze jó értelembe, és .... Azt hiszem beleszerettem !?